Tudásunk arra szolgál, hogy fejlődjünk általa, nem arra, hogy mások felett bírálatot mondjunk!

 

 

 

 

 
 

                                              

Utózöngék: Amiket sokan nem értenek

 

Jól helybenhagyott a kutya, megmaradnak a csúnya hegek. – Mondja minden második ember.

 

-          Amire a válaszom az, hogy járhattam volna sokkal rosszabbul is. Hajszál híján a torkomat harapta át a kutya, szerintem nem csináltam olyan rossz üzletet.

 

De ha a kutya gazdája nem olyan felelőtlen, elkerülhető lett volna.

 

-          Ez igaz, de erről akkor érdemes gondolkodni, ha már ismerjük a dolgok meg nem történté való tételének titkát.

 

Jelentsd fel, kérjél kártérítést!

 

-          Valamiért mindenképpen meg kellett történnie ennek, és rossz rágondolni, hogy ezt megérdemeltem, de ha megtörtént, vállalnom kell, IGEN megérdemeltem, de túl vagyok rajta. Ez alól megváltottam magam, még ha nem is önként és dalolva, de igen is köszönöm a kutyának és a kutyásnak, hogy segítettek a megváltásomban. Ez már nem fog megtörténni. Ennyivel tisztább vagyok és közelebb a teljes tisztasághoz.

-          Bármiféle további perlekedés újabb karma építést jelentene, amivel bele bonyolódunk egymásba, ami nem célom. Inkább megbocsájtok, elengedek, és mivel ez a szívem mélyéből jön, harag és düh nélkül, talán eléri a célját.

-          Velem ez a hozzáállás jár. Ez a Péter csomag. És mivel énrám támadt a kutya, ez a helyes eljárás, mert ez fakad belőlem. Ha bármiféle további intézkedésre lenne szükség, másra támadt volna a kutya.

-          Olyan pénzből, amit a sors nem nekem szánt, soha semmi örömöm nem származna. Amit perrel és vitával kell elnyernem, vagy amit akár kérnem kell, az sohasem lesz igazán az én pénzem, és nem származhat belőle semmi jó. Azaz én pénzem, ami könnyedén csúszik a zsebembe, amiért megdolgozom, amiért senkinek nem ártok, és amit mindenki úgy érez, megérdemlek.

 

 

Tudom, hogy ezt kevesen értik meg, kevesen érthetnek velem egyet, mert nem ilyen világban élünk. Én megértem, hogy a legtöbben nem tudnak így gondolkozni és érezni még kevésbé. Nekem is hosszú évek munkája van ebben, és tulajdonképpen nem is abban, hogy ilyen legyek, mert már gyermekkoromban is ilyen voltam. A munka abban volt, hogy megértsem magamat, hogy elfogadjam. A sok munka abban volt, hogy megértsem azt, hogy mi ez, amilyen vagyok, hogy mért esik nehezemre a bosszú, mért esik nehezemre a haragtartás, a másoktól való számonkérés. Az ember, ha ilyen, és senki nincs a közelében, aki megmondja mi ez, aki rávezetné dolgokra, vagy aki csak példaképül szolgálhatna, az olyan, mintha az ember a sötétben bolyongana mindenféle remény nélkül, hogy valaha világosság lesz.

De már egyre világosabb van, már nem csak járom a saját utamat, látom is, azt is tudom, hová tartok. Ez pedig elég kártérítés mindenért, elég erőt ad minden nehézséggel szemben, és minden körülmény elfogadásához. Zokszóra, rossz érzésre, rossz gondolatokra rég nincs szükségem és nem is igen környékeznek. Az se baj, ha kevesen értenek.

Egy nagy ölelés, és csók a világnak.

 

Szeréni S. Péter

                                              2015. 08. 11.

Téma: Amit kevesen értenek

Tárgy: harapás és utóhatásai Feladó: Káplár Anikó Dátum: 2016.06.07

Kedves Péter! Teljes átéléssel olvastam a kis szösszenetet. Átélem, mert gáton futok naponta igaz nem 15km-t:) Az egyetlen problémám: én aludni akkor tudnék, ha meggyőződnék, hogy ez a kutya több embert sem gyereket, sem nőt, akik gyengébbek nálad nem támadhat meg. Továbbá a jogos költségeid - márpedig az orvosok mostanában nem ingyenesek- a munkából való kiesésed igen is költség.
Nagyon jó szándékú ember vagy, de nem hiszem, hogy rossz szándék lenne ha ezeket a megpróbálnád. Kérni lehet és ha nem fizet az is elárul valamit az illetőtől. Nem kell rögtön pereskedni. Ebben az esetben elgondolkoznék, hogy ezek a kutyák még kinek árthatnak. Egyébként sokszor a gazdájuknak is tudnak. Én is sokáig konfliktus kerülő voltam.... de valahol középen van az utam. Remélem meggyógyultál, üdvözlettel: Káplár Anikó

Új hozzászólás hozzáadása