.jpg)
Tudásunk arra szolgál, hogy fejlődjünk általa, nem arra, hogy mások felett bírálatot mondjunk!
A jó dolgok maguktól alakulnak
Az igazi, és jó dolgok mindig maguktól történnek, maguktól alakulnak. Amiért pedig az ember küzd, és ostrommal kell megszereznie, az általában fabatkát sem ér. Egy Férfihoz méltatlan, hogy küzdjön a Nőért. Mint ahogyan a Nőhöz is méltatlan, hogy küzdéssel, ostrommal megszerezhető legyen. Ugyanis a Nő, ajándék, amit kiérdemelni lehet csak, nem megküzdeni érte. Küzdeni, egy vadásztrófeáért kell, egy kupáért, ami inkább csak üres csillogás, minthogy belső tartalmuk legyen.
A szerelem, és az emberi kapcsolatok nem így kell, hogy működjenek. A szimpátia tőlünk független. Vagy van, vagy nincs. A vonzódás szintén ilyen, csak érzi az ember, akár Férfi, akár Nő. A szeretet, szerelem, a megismerésből fakad. Tehát szükség van némi vonzalomra egymás iránt, ami végett közel engedjük egymást, hogy megismerhessük, megszerethessük a másikat. Ha tényleg kölcsönös, akkor ez a folyamat, egy sodródás, mihez igazából udvarolni sem kell. De mindenkinek tudnia kell, hogy itt nincs elvesztegetett idő. Nem kell csak azért megtörténnie valaminek, mert már félig eljutottak. Ha bármelyik ponton úgy érzi valamelyikük, jobb azonnal megállni, ezt sértődés nélkül tudomásul veheti a másik, hisz megtisztelő ez az őszinteség, hogy nem játszottak az emberrel tovább, mikor már ő tudta, hogy nincs tovább. És siettetni sem érdemes semmit, hisz nem ráérnek egy egész örökkévalóságig?
Persze, mint olyant, a Férfi viselkedését mégis tekinthetjük udvarlásnak, ami mégsem az, hisz alaptermészetéből kellene, hogy figyelmes legyen, néha meglepje a Nőt kis ajándékokkal, amiben nem a pénz kell, hogy szerepet játsszon. Ezt azért nem nevezem mégsem udvarlásnak, mert nem csak a kapcsolat elejére jellemző ez, ha szívből jön, hanem végig, ameddig tart, évekig, vagy akár egy életen át. A Nőnek pedig ezt tudnia kell fogadnia, minden nőiségével, bájával, mégis úgy, hogy tudja, és tudja érzékeltetni is, hogy ezzel nincs megvásárolva, csak jár neki, mint egy hódolat.
A Férfi, karját nyújtja, a Nő elfogadja. A Férfi vezet, a Nő követi, de kijelöli a határokat, amit a Férfi örömmel elfogad, mert jobb neki e határokon belül a Nővel, mint kívüle, de nélküle. A Férfi biztonságot, megbízhatóságot sugároz, a Nőben bizalom ébred, s rábízza magát.
Minden huzavona, taktikák, egymással való játszadozás, lecsíp egy kicsit a másik és saját értékünkből. Mindig veszítenek egy kicsit méltóságukból, vonzerejükből. Míg a végén valóban csak megkapni akarják egymást, aminek már nem lesz az az igazi ajándékértéke.
Szeréni S. Péter
