Tudásunk arra szolgál, hogy fejlődjünk általa, nem arra, hogy mások felett bírálatot mondjunk!

Levél, Apámhoz!

Most, hogy a harminckettedik karácsonyt töltöttem nélküled, rájöttem, hogy ismerlek. Nem ismertelek, de most ismerlek. Ha régi képeket nézegetek, szemedből ismerős tekintet néz rám vissza, pont olyan, amely a tükörből is. Beszédes tekinteted mögött tudom, mi van, mert tudom, mi van sajátom mögött, mikor így nézek. Jellegzetes arckifejezésed tudom, mit üzen, tudom, mert néha magamat is ilyen arckifejezésen kapom, mely kérdéseket tesz fel az életnek.

Mond csak, neked is válaszolt az élet, kérdéseidre? És megértettél minden választ? Tudod, figyelek eztán helyetted is, figyelek, és majd ha találkozunk valamelyik életben, vagy Istenben, elmondok neked mindent. Majd, Te is elmondasz mindent, mit magam nem értettem meg. Talán már tudod, mért kellet mindennek így lennie!? Talán tudod, mért kellett minden férfidologra egyedül rájönnöm!? Talán tudod, mért kellett minden férfimunkát egyedül kitapasztalnom!? Talán tudod, mért nem mesélhettél nekem a lányokról, nőkről!? Mért nem mesélhettél az életről!?

Elmondhattad volna, hogy ne sírjak soká, az első szerelem után. Elmondhattad volna, hogy ha mindent adok egy nőnek mi magam vagyok, minden gyengédséget és érzelmet, mi bennem fellelhető, akkor az sem baj, ha nem tart soká a kapcsolat, hisz én mindent megtettem. Elmondhattad volna, hogy néha akkor sem lehet valamit, ha mindent megteszünk érte, és hogy ilyenkor jobb belátni, hogy nem lehet. Elmondhattad volna, hogy vannak az életben töltelék események, amik arra szolgálnak csak, hogy kitöltsék két fontosabb esemény között az időt, amit nem kell annyira komolyan venni. Elmondhattad volna, hogy vannak olyan szerelmek az életben, amik csak felkészítenek egy sokkal értékesebb, és mélyebb kapcsolatra. Mint mikor bármit tanul az ember, először nem élesbe csinálja. Vannak próba szerelmek, próba kapcsolatok. Ezekre nem szabad azt hinni, hogy már a komoly, és értelmetlenül ragaszkodni hozzá, mert akkor nem vesszük észre, mikor az igazi érkezik el.

De, ha elmondtad volna, lehet, hogy nem hittem volna el. Így tudom, hogy így van.

Üdvözlettel fiad:

Szeréni S. Péter

Téma: Levél Apámhoz

Nincs hozzászólás.