Tudásunk arra szolgál, hogy fejlődjünk általa, nem arra, hogy mások felett bírálatot mondjunk!

Siker mint életforma

Voltaképpen, sikert minden területen ugyan azon módszerrel lehet elérni. Mindennap tenni kell érte egy keveset.
Aki az életében, bármiben is sikert ért el, az tudja, hogy nem adták ingyen. De olyan veszettül sokba sem került. Siker alatt nem élsportot, vagy olyan karriert értek, mikor feltornázza valaki magát egy bizonyos pozícióba. 
Siker lehet, ha valaki szereti azt, amit csinál, és azt valamilyen szinten elismerik. Ha jó érzéssel tölt el valakit az, amit napi 8-10 órában csinál, kellően elfárad benne, mert odateszi magát, helytáll. Ettől ő maga is elégedett lehet, és a munkáltató is. Jobb érzés megkapni a fizetést, ha tudjuk és érezzük, hogy megérdemeljük azt. 
A sportban sem feltétlen az eredményben kell lemérni a sikert. Az ember sportol naponta fél, 1 vagy 2 órát, attól függően, hogy mit. Közben jól érzi magát és erre heti 3, 4, 5, nap képes. A siker érzéséhez nem is kell ennél több. Egészség, fittség, jó közérzet, a munka is jobban megy mellette. Mindehhez csak egy kis ráfordított energia és idő szükséges, semmi más. 
A jó társkapcsolat is ezen az alapon működik, csak éppen két emberen múlik. Minden nap teszek valamit a társamért, és a kapcsolatért. Minden nap egy kis plusz energia ráfordítás, mindkét fél részéről. Törődünk egymással, még ha fáradtak vagyunk is , megéri, mert siker koronázza. Ha jól érezzük magunkat együtt, sikeres a társkapcsolat. Azt a kis szabadidőt, ami marad, érdemes közösen tölteni. Persze igényelhetünk egy kis külön töltött időt is, az sem baj, ha ezzel nem a kapcsolat és egymás rovására vagyunk. 
Ez így már majdnem teljes életnek tűnik, még könyvekre és művészetre fordítunk egy kis időt, hogy lelkiekben se maradjunk el, és nem utolsó sorban jöhetnek a gyerekek, kiknek a jó példa nyomán megtaníthatjuk az igazán fontos dolgokat. Mi az, amire érdemes időt, energiát áldozni és mi az, amire nem. Hogy mik az értékes dolgok, és mik azok, amik csak a televízióban csillognak, de valódi értékük nincsen.
A családdal szervezett, és töltött időt, nevezhetjük csapatépítő tréningnek, mert mi más lenne. Ha igazi családot szeretnénk és családunkban értékes embereket, akikkel megértjük egymást, szükségünk van közös, értékes kikapcsolódásra velük. Rajtunk múlik, milyenre neveljük a jövő nemzedéket, senki máson. 
Valahogy így gondolom a sikeres életformát. 

Szeréni S. Péter