Tudásunk arra szolgál, hogy fejlődjünk általa, nem arra, hogy mások felett bírálatot mondjunk!

Megbízhatósággal, elsősorban mindenki, saját magának tartozik. Hisz önképünk kialakításában nagy szerepet játszik, hogy elmondhassuk magunkról, hogy megbízhatóak vagyunk. És ha jellemünk valós tényei alapján ezt nem vallhassuk magunkról, de mégis tetszelegni szeretnénk e szerepben magunk, és mások előtt, kénytelenek lennénk különböző magyarázkodásokkal, ferdítésekkel csűrni-csavarni, ameddig meg nem szédítünk mindenkit, magunkat is beleértve.

   A megbízhatóság, az élet minden területén fontos szerepet játszik. Onnantól elkezdve, hogy a gyermek cseperedik felfele, fontos, hogy szülei meg tudjanak bízni benne. Később barátok, barátnők is megbízható személyt keresnek benne. A munkahelyen a főnök, kollégák, beosztottak úgyszintén. Fontos szerepet játszik a bizalom a párkapcsolatban, házasságban, gyermeknevelésben.

   Mindenkinek fontos, hogy megbízhasson szűkebb, vagy tágabb környezetében. Mégis, az, hogy mi magunk milyen szinten tudunk megbízni másokban, az elsősorban tőlünk függ.

   Egy gyermek még általában válogatás nélkül mindenkiben megbízik, és csak sokkal később tudja meg, hogy vannak, akik kihasználják és visszaélnek a bizalommal. Ezáltal később már óvatosabbak leszünk, drágábban adjuk bizalmunkat.

   Nehézségeink a bizalommal a későbbiekben a múltból erednek és lehet, hogy régről hozott bizalmatlanságunkkal olyan embert is büntetünk, aki nem szolgált rá. Ahogyan telik az idő, talán egyre nehezebben nyilunk meg, nem akarunk újra sebezhetőek lenni, sem csalódni.

   Minél jobban kedvelünk valakit, annál erősebb a vágy, hogy mindent elmondjunk neki, és annál őszintébben tudunk vele beszélni. Igazán szeretni pedig azt tudjuk, akiben teljes szívvel megbízunk.

   Felnőtt fejjel már ritkán adjuk át díszdobozban, névjegykártyával bizalmunkat. Apránként jár csak, mindig egy kevés. Ma ezt mondom el, holnap azt mutatom meg. Adódik ez abból is, hogy ahogyan telnek az évek, úgy leszünk egyre színesebbek, árnyaltabbak érzéseinkben, komplikáltabbak benyomásainkban. Születnek bennünk ellentmondások, amivel vagy zöldágra vergődünk, vagy nem. Talán egyre kevésbé leszünk abban is biztosak, hogy vajon szerethetőek vagyunk e, és szerethetőek leszünk e, ha kitárulkozunk teljesen?.

   Mégis, lelke mélyén mindenki vágyik rá, hogy legyen legalább egy ember a környezetében, akivel teljesen őszinte lehet. Ezért sokan, olykor vakmerően kockázatot is vállalnak, majd ijedten és csalódottan húzódnak vissza csigaházukban.

   Boldogságunk, és elégedettségi szintünk is nagyban függ attól, hogy mennyire tudunk valakiben megbízni, mennyire lehetünk őszinték minden kis butaságunkkal együtt.

   Akármiről legyen is szó, mikor eljátsszuk valakinek a bizalmát, mindig sokkal többet veszítünk, mint amennyit nyerhetünk. Legyen a tét pénz, bármiféle előny, előrejutási esély, ez csak töredékét jelentheti annak, amit elveszítünk. Mert nincs a világon olyan kincs, ami felérhet valakinek a bizalmával és nem veszíthetünk többet, mint ezt a bizalmat. A bizalom mindig szabadság, tágas és széles, világos szabadság, míg a bizalmatlanság mindig szűk és sötét börtön.

Szeréni S. Péter és Ti