Tudásunk arra szolgál, hogy fejlődjünk általa, nem arra, hogy mások felett bírálatot mondjunk!

 

 

 

 

 

Valami elkezd a nőben növekedni. Egy magzat, egy embrió! Nem, inkább egy csoda. Egy piciny csoda. És ez megint egy ok arra, hogy felnézzünk a nőre, mert Ő képes erre. Sőt, teste elsősorban erre teremtetett, lelke pedig arra, hogy szeressen. Lehet, hogy elismerő a nőre nézve, ha tetszik a férfiaknak, elismerés, ha kívánják, de nem lehet annál nagyobb elismerés, mint mikor azt mondja neki egy férfi, hogy gyermeket szeretne tőle. Ennél messzebb semmi nem mutat. Milyen izgatottan lehet várni egy gyereket. És milyen jó, hogy nem a gólya hozza. Így már a várakozás ideje alatt, az anyához nőhet.

   A gyerek nem csak a nőé, ugyanúgy a férfié is, akár tervezett, akár véletlen. Biztos, hogy az anya viszonya a gyerekkel, semmihez nem hasonlítható, már természettől fogva sem, nem beszélve arról a lelki közösségről, ami közöttük lehet. Egy apának kicsit más feladata van itt, mint az anyának. Ahogyan azt szokták mondani, hogy minden sikeres férfi mögött, egy nő áll, itt éppen fordítva, az anya mögött kell, hogy álljon a férfi, és támogassa őt. Bátorítani, ha kétségei vannak, feldobni, ha fáradt, besegíteni, ahol tud. Ez talán kevés apa teszi meg, pedig kihat a házasságra, kapcsolatra is. A férfi viselkedése gyerekszületéskor erősen kihat a nő érzelmeire iránta, még ha akkor nem is tudatosodik a nőben, itt sok minden változhat.

   Ugyanis itt változik a nő, változnia kell, hisz ez akkora szemmel látható változás is, hogy hatással kell legyen a belső értékekre. És ez egy döntő periódus, hogy tud-e változni a férfi is. Ezért lenne fontos, hogy kezdettől együtt csinálják végig az egészet, hogy a férfi is megértse, átérezze, lássa, hogy itt minden változik. De nem azért változik, hogy a férfi eltávolodjon a nőtől, hanem hogy még közelebb kerülhessenek. Közösen egymásért, és egy csöppségért.

   Egy figyelmes férfi ekkor szerethet bele igazán a gyermeke anyjába, ahogy figyeli, azt a gyengédséget, finomságot, amivel azt a törékeny gyermeket körbeveszi. Ezt látva, azt hiszem egy idegen nőbe és idegen gyermekébe is bele lehet szeretni, apaság-kérdés nélkül is. A szeretet nem kérdezi, hogy kié a gyermek. Ha meglátok egy nőt mosollyal az arcán, csillogó szemmel a gyermekére nézve, megdobban a szívem.

  Ahogyan egy segítőm írta: „Anyából lesz Nő. Az anyaság kiteljesít, az anyaság olyan érzéseket, szemléletet, látást hoz az életbe, ami a kiteljesedett Nőiséghez szükségeltetik. A gyermekek (segítségével) lágyabb leszel, az érzékelésed finomodik, gondoskodóbb, táplálóbb, befogadóbb, elfogadóbb leszel, sőt még érzékibbé is válsz. Rám ilyen hatással vannak a gyermekeim.” Anikó

   Vagy éppen a témahozónk: „Persze megtapasztal mindent, ami a nőiséghez szintén kell: alázat, tisztánlátás, igazságosság, tisztelet, akarat, bölcsesség, gondoskodás. Nagyon szép erények! A környezet reagálása változó, ezzel is meg kell küzdeni. Anyának lenni életprogram valahol, de sokakban felmerül a kérdés, miután elmúltak szépek is lenni, hogy mi az, ami a sok lemondás és küzdelem után maradt nekik, mi az, amiből fel lehet állni és újra kezdeni?!” Csilla

   Azt hiszem pont ez, amivel több lesz a nő, az segít a folytatásban. Az segít, nőnek és embernek maradni, és a férfi, aki talán még ott áll melletted, aki talán szintén több lett valamennyivel.

   Amint anya lesz valaki, kicsit megszűnik a régi személyisége, talán bizonytalan is egy kicsit, hogy elég érett-e ehhez, jól fogja-e csinálni?! Azt hiszem igen, minden nőben ott a képesség, hogy jó anya legyen, ott a képesség, hogy jól csinálja. Ezért született nőnek. Már régóta gondolkodom azon, hogy nőnek lenni, egy magasabb lelki szint. Férfinek bárki születhet, de aki kicsit már hozzátett az alap lelkiséghez, az születhet nőnek. Ahogyan előbb Ádámot teremtette Isten, és mikor Ádám egy része megérett, akkor abból megteremtette Évát. Nem a bordájából, hanem a lelkének egy érettebb részéből.

   Igen, azt hiszem, mindenki láthatja, hogy a női sors nehezebb a férfiénál, felelősségteljesebb, és talán lemondásokkal telibb. De nem ez emel még magasabbra? Nem ettől lesz az egésznek értelme? Mennyivel nemesebb, mint a legtöbb férfiambíciók?!

   Megmarad a nőnek mindaz, amit megértett, amit befogadott, amivel több lett, és ezekkel a férfit is jobban tudja szeretni, mert ez által őt is jobban megértheti. Ha nem azt a férfit, akivel közösen indultak, akkor egy másikat, mert azt nem szabad elfeledni, hogy nem lehet az anya csak anya, ő Nő is, aki sok mindenben mégis a férfi oltalmát vágyja.

 Szeréni S. Péter és Ti