Tudásunk arra szolgál, hogy fejlődjünk általa, nem arra, hogy mások felett bírálatot mondjunk!

Csoda az, amire az ember nem képes, mégis van, létezik. Tehát idetartozik maga az élet is, hisz nem tudunk a semmiből, és az élettelen anyagból élőt csinálni, és tagadhatatlan, hogy élet mégis van. És ami még nagyobb csoda, hogy ekkora méretekben nemcsak létrejött az élet, de évezredeken keresztül fenntartja magát, az ember minden erőfeszítése ellenére, hogy tönkre tegye.

   Igen, másolni már az ember is tud. Génekből klónozni, lombikban életet nevelni, parányi méretekben másolva az életet tökéletlenül. De ezt nem élettelenből teszi, hanem már eleve csak életet nevel tovább. Elvesz az egyikélőből egy parányi életet, és úgy tekint rá, mintha ő hozta volna létre. Isten teremtéséhez képest milyen szánalmas minden kísérlet, és eredmény, amit az ember felmutathat annak utánzásáról.

   Történtek kísérletek, hogy megmagyarázzák az élet keletkezését. Teóriákat agyaltak ki, számítógépes illusztrációval támasztották alá, mindent nagyon hihetően elmagyaráztak, csak egyetlen dolog hiányzik, mégpedig a bizonyíték. Mert azt még senki nem tudta bebizonyítani, hogy akár egyetlen egysejtű képes lenne megelevenedni a semmiből, vagy az élettelenből.

   Egy négyütemű motor működését meg tudjuk magyarázni, be tudjuk mutatni, hisz az ember tervezte, ember rakta össze. De a szív működését ugyancsak nem tudja ember fia megmagyarázni. A szív lüktet, a vér kering, az ember él. A szív leáll, a vér nem kering, az ember nem él. Persze vannak pitvarok meg kamrák és billentyűk, amiken keresztül áramlik a vér, de hogy mi az a hajtó erő, és energia, ami a szívet mozgásra készteti, és mi az, amitől egyszercsak leáll egy életen át tartó szakadatlan munka után, az talány.

   A legtöbbször boncolás után sem lehet megállapítani a halál okát. A szervek leálltak, és nincs tovább. Abból az emberből elmúlt a csoda. És megmaradt az, ami nem csoda, a hús és a rothadás.

   Azt hiszem, a legjobb, legszebb és legtalálóbb kifejezés a halálra az, hogy elmúlt az adott személyből a csoda.

   És ez a csoda mi más lehetne, mint a lélek, ami nélkül nincs élet. A lélek az, ami minden élőt áthat a fűszáltól és rovaroktól a fákig és emberekig. De tud e az Isten, aki anyagtalan, tehát lélek és szellem lény, anyagot teremteni? Vagy nem ez kell legyen a fő bizonyíték, hogy minden anyagi dolog csak káprázat, álom és elgondolás?

Szeréni S. Péter

Téma: A csoda

Nincs hozzászólás.